Jedlik Ányos a szikvíz és a szódavíz magyar feltalálója
A szóda szó hallatán gyakran a bolti ásványvizes palackokra gondolunk, de tévesen. Az igazi szikvíz zárt rendszerben készül el, nagy nyomással palackozzák, és mindig széndioxiddal dúsított.
Általában üvegben, vagy műanyag palackban van, de a rozsdamentes acélban is megvásárolható, amikor nagyobb mennyiségre van szükségünk. A közös bennük az, hogy szifon feje van, ami biztosítja a tökéletes zárást. Ezáltal különbözik a csavarható kupakokkal lezárt termékektől, mivel a zárt rendszer hozzájárul, hogy nagyon kevés szén-dioxid távozik csak az üvegből. Így a benne található víz szénsav tartalma állandó és savanykás íze megmarad.
Ez az ital leginkább pár évtizede volt felkapott, mindenki napi szinten fogyasztotta a jó tulajdonságainak köszönhetően.
Egyik ilyen, hogy a szénsav tartalma segíti az emésztést. Ráadásul nem hizlal!
Tökéletesen keverhető borral és más gyümölcs italokkal, nyáron a legjobb szörpöt tudjuk vele elkészíteni. Azt azonban sokan nem tudják, hogy a szikvíz valódi hungarikum, és már hivatalosan is a magyarországi csodák és feltalálások listáján áll.
Jedlik Ányos találmányai
A szikvíz magyarországi előállításához Jedlik Ányos neve kötődik. Ez a bencés már fiatal korában is érdeklődött a kémia, az elektrokémia és az elektromosság iránt is.
Munkásságában több találmányt tudnánk felsorolni, azonban kettő korszakalkotó felfedezést tett, az egyik ilyen az elektromotor. Miután pár évvel előtte Faraday feltalálta az áram vezetőt, majd Jedlik tovább kísérletezett vele. Ő két új elemet vitt a szerkezetbe, ahol az egyik az elektromágnes volt. Kísérletezései és próbálkozásai során tökéletesítette a szerkezetet, majd megmutatta, hogy az árammal járműveket is lehet hajtani. Megteremtette az elektromos mozdonyok, vagy a mai elektromos autóknak egy 1800-as ősét.
másik korszakalkotó felfedezése a dinamó
Bár itt ki kell emelni, hogy nem magát a villamos gépet találta fel, hanem a működésének az elvét. Ez az öngerjesztés elve bizonyítottan elsőként az ő szavaival lett leírva, és ma is megtekinthető a Királyi Tudományegyetem leltárában. Rögzítette az egy sarki villany indítót is, de sajnos nem fejezte be a kísérletét, és nagyjából hat évvel később Werner Siemens nevéhez kötődik a végleges dinamó, vagy villamos gép feltalálása.
Jedlik és a szódavíz feltalálása
Mint bencés szerzetes joggal nevezhető leleményesnek és sokoldalú alaknak is. Ahogy a görögök, úgy ő is észrevette, hogy a bor fogyasztása lassítja a gondolkodóképességet, hiába jó az íze. Ahogy a dinamó és az elektromotor sem jelentett neki problémát, hanem inkább kihívást, így erre is hasonlóképpen gondolt. Nem volt 30 éves, amikor közölte a Mesterséges savanyú vizek című értekezését, amiben pontosan leírta, hogy miként készül el a szénsavas víz.
Ebben az értekezésben különböző pontokat is figyelembe vett. Például, hogy miként a leggyorsabb és legolcsóbb a szén-dioxid fejlesztése, majd, hogyan lehet ezt veszteség nélkül összenyomni 3-4 atmoszférás erővel. Másik pontja a vízzel való telítése volt, majd végül az elnyelés folyamata. Jedlik hibája, hogy nem féltette találmányait a nyilvánosságtól, ami a szikvízről is elmondható. Részletesen leírta, hogy a szén-dioxid higított kénsavból hogyan állítható elő, majd hogyan vezethető bele a ma is ismert szódavízbe.
Pont ezért, a világ szerint Jedlik Ányos nem nevezhető a szódavíz feltalálójának, és az érdemeit ma sem szokták nemzetközileg elismerni. A Bécsi Konferencián elhangzott irat hiteles magyar fordítása csak Jedlik élete végén jelent meg, ahol nem véletlenül kapta az Egy elfelejtett magyar találmány címet.
Bár tudjuk, hogy Jedlik nem magát a szódavizet találta fel!
Viszont ő lett az első abban, hogy a széndioxid fejlesztésével sűrítette a ma is szeretett buborékokat, ezzel pedig nemcsak egyszerűsítette az eljárást, hanem olcsóvá is tette. A szénsav veszteségre is hamarabb gondolt, mint a későbbi szódavíztöltő telepek, úgy oldotta meg, hogy olyan csöveket helyezett el, amik az edény aljáig értek, és ezeken keresztül fejtette le a telített vizet.
Szódavíz rendelés az egész család és kollégái számára is.
Szóda képlete
Ha a mai szódavíz gyártását kémiailag kéne leírni, akkor az egyenlet nagyon egyszerűen így nézne ki: CO2 + H2O ⇌ H2CO3.
Magyarul ez annyit jelent, hogy szén-dioxidot adunk a vízhez, amiből szénsav jön létre. Ez egy oda-vissza létrejöhető folyamat, és Jedlik feltalálásához híven ma is mindig nagy nyomáson készítik. Ez 4 és 6 bár között szokott lenni. Azért nem a légköri nyomást választják, mivel így sokkal jobban telítődik szénsavval az üveg. A töltés után a gáz oldódása folytatódik, így nagyjából 10%-kal csökken a végső érték. Fontos szempont, hogy ellenőrizni kell a víz és a mellette levő szabad gázok arányát. A palackban levő gáz nem lépheti át a 15%-kor. Ez a szám biztosítja a szikvíz kinyerését későbbi fogyasztáshoz.
Jedlik Ányosnak köszönhetően gyorsan kedvelt lett a mesterséges ásványvíz, vagyis a szikvíz fogyasztása. A fővárosban a legtöbb akkori rézműves átállt a gépek gyártására, így a 19. században szinte virágzott a szikvíz elkészítése, és kisipari mesterséggé nőtte ki magát. Az üveg szódásszifonokat úgy készítették el, hogy visszaválthatóak legyenek, de erről sok nagyszülő is tudna mesélni.
Budapesten 1927-ben Hechst Károly, későbbi nevén Horányi alapította meg a józsefvárosi ipartestület, így őt tartották vezérüknek a munkában. Az 1920-as évektől az általa forgalomba hozott szikvizes palackok több helyen is megtalálhatóak voltak. Nem sokkal később megjelentek a fémből készült palackok, az úgynevezett szifonok, amit ma is használunk. A 20. század végén már műanyag palackokban tárolták a szódát, amit rendszerint házhoz szállítottak. A 2000-es évek azonban nagy változást hoztak mindenki életében, ugyanis az olcsóbb ásványvizek elterjedtek, és kiszorították a kisipart.
Megjelentek az egyszer használatos, eldobható műanyag palackok, bennük azokkal az ásványvizekkel, amik pár forintért megvásárolhatóak. A legtöbben megfeledkeztek nagyszüleik által ivott valódi szikvízről, azonban még nem merült a feledés homályába.